London

Szóval....

Elöljáróban annyit, hogy az egyik legjobb döntés volt, hogy elmentem erre a koncertre, mert a kb 48 órás út minden egyes perce megérte. 

Kedd késő délután indult a gépem Feri 1-ről. Egészen nagy bakot lőve sikerült gyakorlatilag pont a szárnyra ülnöm, hát sose többet. Hangos volt, mint a dög, meg amúgysem túl megnyugtató. Viszont a Balaton fentről elképesztően szép, landolás előtt pedig még a naplementét is láttam élő egyenesben az égből, ez kárpótolt azért rendesen.

Lutonról taxival mentem Watfordba kedves vendéglátómhoz. :) Akkor tudatosult bennem igazán hogy Angliában vagyok, nem értettem ugyanis hogy "Ali" (a taxisofőr) miért az anyósülésre ül be. Aztán amikor elindultunk majdnem rászóltam, hogy b*zmeg a szembe sávban mész. Tegnapra végülis már egészen megszoktam ezt a hatalmas idiótaságot, hogy ők "fordítva" vezetnek, úgyhogy hazaérve hirtelen azt sem tudtam hogy most akkor honnan is fog jönni az autó...?

Első nap elmentünk egy pizzériába vacsizni, ahol a falon Joe Pesci nézett csúnyán DeNiro társaságában, azonnal szimpatikus lett a hely. :)

Másnap meg indult a nagy kaland. Reggel elég korán elindultam már Londonba, persze faszán eltévedtem a városban, és kb fél órát keringtem mire megtaláltam azt a rohadt vasútállomást, no mindegy, meglett, úgyhogy pattantam is az első vonatra Londonig. Ott egy rövid séta után metróval bevetettem magam a városba, és sorba látogattam a legnagyobb nevezetességeket. Na nem mindet, azért egy nap elég karcsú mindent végigjárni.

Legelső és legfontosabb lépésként megkerestem a klubot, az esti koncert helyszínét az Oxford street-en.

Aztán tettem egy kis kitérőt a Soho Square Garden felé, tényleg kicsi volt, mert maga a park is kicsi, de helyes a kis "Hófehérke házikóval".

Innen visszasétáltam a metróig, és elmentem a Picadilly Circus-re, ahol kicsit csalódtam, mert leszámítva a rettenet tömeget, és a magyarországnyi méretű kivetítőket, nem nagyon volt semmi. Persze a szokásos boltok meg ilyesmi, de valahogy többre számítottam. Nem tudom mire, de nem csak erre. Mindegy. :)

Itt indult a komoly séta. Elmentem a The Mall-ig, aminek a végén (illetve az elején, de nekem a vége volt) van a Buckingham palota. Na itt már teljesen jól éreztem magam, London, baby, ezer angol lobogó, "black cab"-ek százával, balra a St. James's park, fülemben Everlast, nap süt ezerrel, levetkőzöm pólóra, felteszem a napszemüveget, és még talán dúdolok is. Szinte "flow-élmény".

A palotánál kb 10 perccel késtem le az őrségváltást, mondjuk annyira nem zakkantam meg tőle, de ha már éppen akkor arra jártam, akár láthattam is volna. Mindegy, kicsit ücsörögtem a kút lépcsőjén, térképet csekkoltam, útvonalat terveztem, és továbbindultam a Westminster híd felé. A következő kvázi "flow-élmény", balra St. James's park, egyre melegebb, és a távolban már közelít a Big Ben. Az a ríl London, de tényleg, nekem olyan mint Párizsban az Eiffel torony.

A hidat elérve aztán a Westminster apátság következett, nagy hévvel megindultam a bejárat felé, azután nagyjából akkora lendülettel fordultam vissza a 18 fontos beugró láttán. Értem én, hogy azért mégiscsak, na de ezt kissé sokalltam. Vissza a híd felé, London Eye messziről, fel kéne ülni, de azt a híd másik végéből is láttam, hogy eszméletlenül sokan vannak, úgyhogy elvetettem az ötletet. Majd ha legközelebb megyek, ha lesz legközelebb, és remélhetőleg nem egyedül, majd akkor.

A Trafalgar square felé tartva sikerült beleszaladnom egy tüntetésbe, nem volt semmi extra, csak sok hangos ember meg sok rendőr, tanárok tiltakoztak amennyire kivettem, és a nyugdíj volt a "téma". Nem tudom pontosan mi, nem olvastam utána, bevallom töredelmesen kevéssé érdekelnek az angolok nyugdíjgondjai (bocs). A Trafalgaron már kissé fáradt voltam, ücsörögtem a napon a szökőkút szélén egy hosszabb időt, és azon gondolkodtam hová kéne még menni a következő kb 2 órában.

Ahogy felálltam hogy elinduljak valamerre, láttam egy buszt, végállomás "Covent Garden". Térkép ellenőrzés, aha, nincs messze, akkor menjünk el oda. Kifejezetten tetszett, elég sok időt elbóklásztam itt. Azt hiszem az Apple Market miatt tetszett a legjobban, ahol kézműves cuccok voltak, itt tettem szert magamnak a londoni szuvenírre, egy ezüst kiskanálból készült gyűrű formájában. Tőle. Eszméletlen cuccai voltak a pasinak, egy villa- vagy cukorcsipeszkarkötőt még simán elfogadtam volna, na de azt is majd legközelebb, engedem hogy megvegye nekem valaki hehehe. És mesélt róla, és méretre igazította és szétbontotta hogy lássam az évszámot, bánom már hogy nem fotóztam le őt, később szerettem volna de persze mindig voltak nála.

Beszereztem még az ajándékokat, és úgy döntöttem hogy elfáradtam. Úgyhogy megközelítettem a találkozási pontot (Oxford Circus), kajáltam egyet, majd kinéztem egy padot és ültem. :) Nagyon elfáradtam, elmondani nem tudom mennyire. Szándékosan nem tömegközlekedtem többet, szerettem volna sétálni, és nem bántam meg, nagyon jó volt ez így. Tudom, kimaradt pár dolog, a Tower pl, de remélhetőleg eljutok még Londonba máskor is.

Egy dolgot még mindenképpen megjegyeznék. A feliratok. Gyengébbek (és turisták) kedvéért.

"Nézz jobbra!" Na ez jópárszor mentette meg az életemet, foggggalmam nem volt hogy éppen honnan jöhet autó, vagy egy busz mondjuk. Na de a másik, az a tábla, hát az nagyon nagy. Arra nézzél a szemeddel, mert onnan jönnek erre az autók. :D Nagyon jó!

És persze ne hagyjuk ki a klasszikus: "Please, mind the gap!" felszólítást a metróban. :) Sajnos a kép nem saját, valamiért a telefonom jó pár fotót nem mentett el.....

Ami az időjárást illeti, azt kell mondjam a jelenlegi itthoninál sokkal kellemesebb volt ott..... Tökéletes, szikrázó napsütés, kifejezetten meleg, nagyon jó volt! A március ráadásul a száraz évszak állítólag, így eső sem esett egész nap, szóval ennél jobban tényleg nem lehetett volna kívánni sem!

Mondjuk az is biztos, hogy az angolok ilyen időben már simán nyári ruhában járnak. Az sem zavarja őket különösebben, hogy este durván lehűl, ők 5 fokbak is flipflopban nyomják, meg lenge nyári ruciban. Azt megállapítottam, hogy a lányok egyáltalán nem félnek a petefészek- és vesemedence gyulladástól. Meg azt is hogy az öltözködési stílusuk valami elképesztően rossz. OK, ez szubjektív, nekem. Úgy mondanám szörnyű. Nekem. Viszont a pasik, ó, nagyon jók. Az mondjuk tiszta sor, hogy rengeteg a bevándorló, szóval passz hogy mind angol volt-e, de nagyon bejött, ez tény. :)

És itt is szeretném megköszönni Hanninak a vendéglátást, nagyon nagyon köszönöm mindent!!!! :) :*

Életem legmozgalmasabb napja volt az a bizonyos szerdai, mert még mindezek után volt a koncert, amiről majd külön. Jó hosszú időre feltöltött ez a rövidke utazás, az egészen biztos!!!!

Az útvonal itt, ha valakit érdekel:

Erre jártam Londonban nagyobb térképen való megjelenítése

És még egy jó tanács okostelefonnal rendelkező turistáknak: Android Market!!!! Egy annyira fasza offline London térképet töltöttem le, hogy kvázi GPS-ként navigált, OK, nem teljesen, mert nem lehet vele útvonalat tervezni, viszont mutatta hol vagyok, merre megyek. Szerepelnek benne előre megírt turista útvonalak a látványosságok körbejárásához, egyszóval tökéletes. TripAdvisor. Természetesen nem csak Londonhoz létezik alkalmazása. (OK, néha azt írta ki hogy túl messze vagyok hogy megjelenítsen a térképen, de néhány méter után megtalált.)

A másik egy szintén offline metró útvonaltervező. Ezzel olyan magabiztosan közlekedtem a pestihez képest útvesztőnek nevezhető londoni "Tube"-ban, mintha mindig is ott éltem volna. Zuti.

Vettem ugyan egy papír térképet, de kb egyszer vettem elő, végig a fenti kettővel navigáltam magam, és nagyon flottul működött így a dolog! Egyetlen hátránya ha lemerül az ember telefonja, ugye....